Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök súlyos hibának nevezte a vasárnapi, több tucat civillel végző rafahi légicsapást, ugyanakkor sem ez, sem a nemzetközi közösség egyre élesebb kritikái nem tántorítják el a háború folytatásától. - írta a BBC.
Donald Trump volt amerikai elnök, a republikánusok várható elnökjelöltje zárt ajtók mögött gazdag donoroknak kijelentette, amennyiben újra megválasztanák, leverné a palesztinpárti tüntetéseket az Egyesült Államokban – írja a The Washington Post.
Megengedhetetlen, hogy a nemzetközi intézmények párhuzamot vonjanak Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és a Hamász vezetői között - jelentette ki keddi varsói sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Több tagú bírói testület, nem pedig az ügyész fog dönteni arról, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) végül kiad-e elfogatóparancsot Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő ellen. A döntés akár 1-2 hónapig is húzódhat, az eljárás pedig szigorú szabályok szerint zajlik, nem áll meg az antiszemitizmus vádja, melyet Netanjahu fogalmazott meg az ügyben eljáró ügyész ellen – egyebek mellett erről beszélt Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a Portfolio Checklist keddi adásában. Az akadémikust annak kapcsán kérdeztük, hogy az ICC ügyésze, Karim Khan elfogatóparancs kiadását kezdeményezte Netanjahu, Joav Gallant izraeli védelmi miniszter és több Hamász-vezető ellen a gázai háborúban a gyanúja szerint elkövetett nemzetközi jogsértések miatt.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében kriptodeviza-piaccal foglalkoztunk, ugyanis egy, az Ethereummal kapcsolatos hír komoly lendületet adott ezeknek az eszközöknek. Vendégünk volt Nagy Viktor, a Portfolio vezető részvényelemzője. Az adás második részében a hétfőn mások mellett Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő ellen indítványozott hágai elfogatási parancsról kérdezzük Hoffmann Tamás nemzetközi jogászt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét.
Erkölcsi vakság egy sorba állítani az izraeli vezetőket és a Hamász palesztin terrorszervezet vezetőit - írta Beni Ganz izraeli miniszter, a hadikabinet tagja hétfőn X (volt Twitter) fiókjában, válaszul annak lehetőségére, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adhat ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant izraeli védelmi miniszter, Jahja Szinvár, a Hamász gázai vezetője és Mohammed Deif, a Hamász katonai szárnyának főparancsnoka ellen.
A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze elfogatóparancsot kért Yahya Sinwar Hamász-vezér, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és további három magas rangú tisztviselő ellen, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolva őket az október 7-i támadások és az utána következő gázai konfliktus kapcsán - jelentette a CNN
Izraeli repülőgépek és harckocsik bombázták a Gázai övezetet, miközben az Egyesült Államok célzottabb katonai beavatkozást sürgetett, amit Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója is támogatott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytatott megbeszélésein.
Bernie Sanders szenátor szerint valós a veszélye annak, hogy Joe Biden az Izraelnek nyújtott támogatás miatt maradhat alul a novemberi elnökválasztás során - számolt be a The Hill.
Hétfőről keddre virradóan az Izraeli Védelmi Erők (IDF) csapatai megkezdték a Gázai övezet déli részének ostromát. Az Egyesült Államok, illetve Jeruzsálem több nyugati szövetségese is felszólította a zsidó államot arra, hogy a térségben élő civilek evakuálásáig, valamint a humanitárius helyzet rendezéséig ne indítson katonai akciót, most azonban nagyon úgy tűnik, hogy csak minimálisan sikerült nyomást gyakorolniuk Izraelre.
Emmanuel Macron francia elnök a Gázai övezeti tűzszüneti tárgyalások folytatására sürgette Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt vasárnap folytatott telefonbeszélgetésük során - ismertette az Élysée-palota.
Tízezrek gyűltek össze szombaton Tel-Avivban, a gázai túszok hazahozatalát és tűzszünetet követelve. A tüntetők élesen bírálták Benjamin Netanjahu miniszterelnököt a gázai konfliktus eszkalációjáért - írja a BBC.
Hamarosan kezdődik a Rafah elleni támadás, a háborús célokban nincs változás - közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a harcokban elesettek és a Hamász által elrabolt emberek családtagjaival kedden.
Izrael és az Egyesült Államok továbbra sem ért egyet Jeruzsálem tervezett, Rafah elleni offenzívával kapcsolatosan, mivel Washington aggódik a gázai civilek biztonságáért - írta meg a Times of Israel.
Péntek reggel Irán harmadik legnagyobb városánál, Iszfahán közelében működésbe lépett a légvédelem, miután idegen támadó eszközöket észleltek a légtérben. Az eset riadalmat keltett szerte a világban, mivel minden eddiginél közelebb hozta egy kiterjedt közel-keleti háború rémét Izrael és Irán között. Az incidens azonban számos kérdést felvet, ezekre keressük a választ elemzésünkben.
A múlt hétvégén egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy a Közel-Keleten regionális háború söpörjön végig, amit térség és a nyugati világ hatalmai mindenáron megpróbáltak elkerülni. Köztük volt az Egyesült Államok is, ahol az eszkaláció veszélye a gúzsba kötött Kongresszust is cselekvésre ösztökélte. A képviselőházban azonban hónapok óta patthelyzet uralkodik a hajszálvékony többséggel bíró republikánusok Ukrajna körüli belharcai, valamint a demokraták ukrán és izraeli segély párhuzamos elfogadásához való ragaszkodása miatt. Mindez annak ellenére, hogy az alsóház kétpárti mérsékelt többsége támogatja mindkettőt, de Mike Johnson házelnököt a saját pártjának trumpista szárnya gyakorlatilag fojtó szorításban tartja az eltávolításával fenyegetőzve. Johnson a héten új, bonyolult és kockázatos javaslattal állt elő, ami akár a pozíciójába is kerülhet, ennek pedig a választások előtt a demokraták örülnének a legjobban.
Az elmúlt napokban szinte az egész világot az a kérdés foglalkoztatta, hogy Izrael mikor és milyen választ fog adni az országot szombat éjjel ért iráni támadást követően.
Az Egyesült Államok beleegyezett Izrael azon tervébe, hogy katonai műveletet hajtson végre a gázai Rafahban, cserébe azért, hogy Izrael ne indítson nagyszabású támadást Irán ellen válaszul Teherán rakéta- és dróntámadásaira - jelentette a Times of Israel.
Izrael fontolóra vette, hogy azonnali megtorló katonai akcióval reagáljon az Irán által elkövetett múlt szombati támadássorozatra, de végül tartva az esetleges eszkalációtól, elvetette ezt a lehetőséget - számolt be az Axios hírügynökség értesüléséről a Sky News.
Az izraeli kormány egy ötéves, 19 milliárd sékel (körülbelül 1 852 milliárd forint) keretösszegű programot hagyott jóvá, amelynek célja a gázai határ menti közösségek helyreállítása és megerősítése a tavaly októberi, Hamász által végrehajtott terrortámadás után.